Az idei fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton nyerték el, akik alapvetően megreformálták a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia működését. Az általuk kidolgozott algoritmusok révén a mesterséges neuronhálók működése jelentősen javult, amelyek ma már számos hétköznapi alkalmazásban megtalálhatóak.

John J. Hopfield kifejlesztett egy olyan memóriarendszert, amely képes képeket és adatmintákat elraktározni, majd azokat újra előhívni. Geoffrey E. Hinton ezt az alapot továbbfejlesztve megalkotta a Boltzmann-gépet, amely autonóm módon képes adatmintázatokat felismerni, ezzel megalapozva a mai modern mesterséges intelligencia alkalmazásokat.

A Magyar Tudományos Akadémia kiemelte, hogy a mesterséges neuronhálók a természetes agyi hálózatok inspirációján alapulnak, és ezek az algoritmusok hozzájárultak ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése alapjaiban változtassa meg a mindennapjainkat. Az általuk létrehozott technológiák alapvetően befolyásolják a modern adatfeldolgozás és képfelismerés területeit, és lehetővé teszik a jövőbeli technológiai fejlődés új irányait.

Az idei Nobel-díj nemcsak a gépi tanulás és mesterséges intelligencia fejlődésére volt hatással, hanem új perspektívákat nyitott meg a tudomány és a technológia területén, amelyek számos iparág számára jelenthetnek előrelépést a jövőben.