A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó ösztöndíjak vizsgálata alapján kiderült, hogy az állami ösztöndíjas egyetemisták tanulmányi ösztöndíjai általában 10 és 40 ezer forint között mozognak havonta, attól függően, hogy mennyire jól teljesítenek a nappali tagozaton. Bár ezek az összegek első pillantásra nem tűnnek magasnak, a hallgatók számára jelentős kihívásokat jelent, hogy jogosultak legyenek ezekre a támogatásokra.

Az első lépés az, hogy a hallgatóknak be kell kerülniük egy állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésre, hiszen a levelező tagozatos vagy önköltséges diákok még kiemelkedő teljesítmény mellett sem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. Ráadásul az állami ösztöndíjas hallgatók legfeljebb fele jogosult tanulmányi ösztöndíjra, amelyet a korábbi félév teljesítménye alapján határoznak meg.

Az ösztöndíjak kiszámítása egyetemenként eltérő. Van, ahol a kari átlag, máshol a szakos átlag a mérvadó, és vannak egyetemek, ahol fixen rögzített kreditindex alapján ítélik oda az ösztöndíjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) például a legmagasabb ösztöndíjat, havi 40-45 ezer forintot, a legjobban teljesítő hallgatók kapják, míg a Corvinus Egyetemen az ösztöndíjak akár 80 ezer forintig is terjedhetnek, amennyiben a diákok elérik a legalább 4,44-es átlagot.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a minimális ösztöndíj havi 8400 forint, míg a legkiemelkedőbb hallgatók akár 80 ezer forintot is hazavihetnek. Az ELTE-n a tanulmányi ösztöndíjak kiszámításakor figyelembe veszik többek között a szakos és kari átlagot is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a legmagasabb ösztöndíjak elérhetik a 62 ezer forintot is, azonban ehhez a hallgatóknak kimagasló, 30-nál több kreditet színötösre kell teljesíteniük.

Az ösztöndíjak mellett számos más támogatási forma is elérhető a diákok számára, például szociális ösztöndíjak, valamint a közösségi vagy kutatási tevékenység alapján odaítélt támogatások. Ezek azonban nem automatikusak, hanem pályázni kell rájuk.

Nem meglepő tehát, hogy az alacsony ösztöndíjak miatt sok hallgató kényszerül munkát vállalni tanulmányai mellett. Az Eurostudent felmérése szerint a magyar diákok 42%-a rendszeresen dolgozik a szorgalmi időszakban, hogy fedezni tudja megélhetési költségeit vagy extra igényeit.